Wagner János 1947-ben nyitotta meg Nagymegyeren első cukrászműhelyét, amelyhez üzlet is tartozott. A kommunista hatalomátvétel után egészen 1990-ben folytathatta tevékenységét, miután újra vállalkozhatott. Nagymegyeren a felújított cukrászdában újra nekiáll a cukrász-termékek gyártásának és eladásának, ahol 2009-ig tevékenykedik, amikor átadja a mesterségét fiainak.

A város főterén található mellszobor Bartók Béla zongoraművész, népzenekutató és a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének állít emléket. 

A nagymegyeri tájház 1980-ban került berendezésre és a helyi kisparaszti család népi építészetét és lakáskultúráját mutatja be a 19. és a 20. század fordulóján. A nádtetős lakóház, az első szoba mestergerendáján látható felirat szerint, 1836-ban épült. Az épület soros elhelyezésű négy helyiségből áll. A helyiségek korabeli berendezési tárgyai (sütőlapát, a dagasztóteknő, a köpülő, gyaludeszka, a borstörő, a vájókosár) a helyi lakosok ajándékai. A falakon színes tányérokat, a polcokon tejesköcsögöket, aratókorsókat s más, főzéshez szükséges edényeket, s eszközöket találunk. 

A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található, a legfontosabbak a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa, a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa, valamint XX. Szent István Napok és annak kezdeményezője, Kovács László egykori nagymegyeri esperesplébános (1976-2001) emlékére készíttetett kopjafa. 

A városban ma is élő történelmi legenda szerint ennél a fánál kötötte ki lovát Mátyás király. Az egykori Megyer törzs tagjaihoz tartozó nagymegyeriek, 1421-ig sajátos joggal rendelkeztek, nem fizettek adót csak a királynak. 1421-ben az új hűbérurak már megadóztatták a település lakóit. Ebbe nem tudtak belenyugodni, és ezért az igazságos király hírében álló uralkodóhoz fordultak, aki a panasz kivizsgálására álruhában elment Nagymegyerre, meggyőződött a panasz jogosságáról, és megígérte orvoslását. A történelmi legenda hatására került bele a tölgyfa később a város korábbi és mai címerébe.

A nagymegyeri termálfürdő a város legfontosabb turisztikai látványossága, gyógyvizének köszönhetően rengeteg külföldi és hazai turista látogatja a létesítményt szinte az egész év folyamán. A fürdő egy rendkívül kellemes közegben, egy 80 hektáros parkerdőben található. A területén összesen 13 szabadtéri és beltéri medence érhető el az év 365 napján.