Csallóköz TDM

2022. június 09.

Egy sétára invitáljuk Önöket, hogy megismerjük Győr egykori városlakóit, felfedezzük az örökül hagyott értékeket! A letűnt korok emlékei kapcsán felidézzük az egykor itt élő őslakosok és betelepült polgárok egyéni sorsát, kapcsolataikat a város közösségében.


Túra tervezés

A Liszt Ferenc utca 20. sz. alatt áll a 17. században épült Zichy-palota. A hengeres zárt erkély reneszánsz hatást mutat, a két kőatlasz barokk oszlopfőket tart. A termek falai gazdagon díszítettek, freskói mitológiai jeleneteket, életképeket ábrázolnak. A házon emléktábla: „itt lakott Fejér György történetíró, joghallgató korában Deák Ferenc és Batthyány Lajos.” A Zala megyéből származó Deák, a később politikus, jogász, országgyűlési képviselő, a Batthyány kormány igazságügyi minisztere, „a haza bölcse” négy évig Győrben tanult. Deák szállásadójánál, Józsáék palotájában bérelt lakást Fejér György is, aki 1818-tól 1824-ig a győri tankerület főigazgatója. Kora tudományos életének egyik legkiemelkedőbb személyiségeként, sokoldalú irodalmárként, főként pedig kiváló történészként ismerték. Alapító szerkesztője lett az 1817-ben indított Tudományos Gyűjteménynek. Győri éveiben már bizonyára gyűjtötte legnagyobb vállalkozása, az 1829-től 43 kötetben közreadott „Codex diplomaticus Hungariae” című könyvsorozat. Batthyány Lajos (1806-1849) Magyarország első független kormányának miniszterelnöke, az 1848-a forradalom és szabadságharc vértanúja, 1820-ban volt győri bencés diák egy évig – bizonyítványa szerint eminens tanuló volt.

A romantikus homlokzatú épületben működött 1869-től a győri Jogakadémia. Városunkban a jog tanítása 1754-ben a jezsuita gimnáziumban indult. 1761-62-ben a híres jezsuita történetíró, Pray György (1723-1801) volt az iskola magyar-történelem tanára, aki később a róla elnevezett kódexben felfedezte az első magyar nyelvemléket, a „Halotti beszédet”. Mária Terézia rendelete szerint az intézmény „királyi akadémia”-ként működött tovább, majd II. József a tankerületek átszervezésével Pécsre költöztette az intézményt. Küzdelmek árán, 1802-ben sikerült visszahozni városunkba, de a joghallgatók forradalomban vállalt szerepe miatt 1850- ben megszüntették. 1867-ben ismét újraindult a jogakadémia, mely 1892-ig működött.

Az épület helyén 1617-től ferences kolostor állt, korábban itt volt a Káptalan-Győr elpusztult Szent István vértanú tiszteletére emelt plébániatemploma. A régi megyeházát a volt kolostor tömbjében építették meg az 1820-as évek második felében. Az udvaron a 19. században börtöncellák sorakoztak, vesztőhellyel. A ház falán látható emléktábla az 1455-ös országgyűlés emlékét idézi, amikor is Hunyadi János és Kapisztrán János Európa török elleni összefogását sürgette. Ez az esemény is hozzájárult az 1456-os Nándorfehérvári diadalt vívó sereg felállításához. Ebben az épületben koncertezett az ismert zeneszerző, korának ismert zongoraművésze, Liszt Ferenc 1840 januárjában, melynek emlékét emléktábla őrzi. A magyarságára rádöbbent 29 esztendős Liszt gyermekévei után először tért vissza Magyarországra 1840-ben. Születésének 200. évfordulója alkalmából az épület főhomlokzatára is felkerült Sándor József Péter Alkotász mozaikja – Barabás Miklós híres festménye nyomán, mely a fiatal Lisztet örökíti meg.

A jelenlegi zeneiskola épülete eredetileg a jezsuita rendé volt, nemesi konviktust tartottak fenn benne. 1777-ben kiadott rendelettel a nagyobb lakosságú szabad királyi városokat főelemi (schola normalis) iskolák és az azokkal kapcsolatos rajziskolák alakítására utasították. II. József felismerte, hogy a rajzoktatás milyen jelentős szerepet játszik az egyes iparágak fejlődésében. Kötelezte ezért az összes iparosság tanulóit, hogy legalább egy éven át látogassák a rajziskolát, és ott szerzett tudásukat írásbeli okmánnyal igazolják.

A jezsuitákat Dallos Miklós püspök telepítette be Győrbe, de még Draskovits György püspöknek is köszönhető, hogy 1630 körül – valószínűleg a mai bencés telek helyén – megkezdhették a tanítást. 1641-re a templom, 1667-re a rendház, 1687-1696 között a gimnázium új épülete készült el. A gimnázium az 1702-ben megnyílt konviktussal és a 18. század első felében kialakult akadémiával, filozófiai főiskolával teljes jezsuita iskolarendszerré fejlődött. 1802-ben, miután II. József 1777-ben feloszlatta a jezsuita rendet, a bencések vették át az oktatást, és 1888-ra készült el a mai gimnázium épülete. Az országos hírű bencés nevelők közt volt Guzmics Izidor, Czinár Mór, Jedlik Ányos, Czuczor Gergely, Rómer Flóris, Vaszary Kolos, Villányi Szaniszló, Acsay Ferenc, diákjai közül legismertebbek: Kisfaludy Károly, Deák Ferenc és Batthyány Lajos. A bencés gimnázium előtt áll Rieger Tibor alkotása Czuczor Gergely nyelvész, költő és Jedlik Ányos fizikus közös szobra. Czuczor költői pályafutását Kisfaludy Károly indította el. Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Jedlik Ányos fizikát tanított 1825-től, itt készítette el a világ első elektromotorját (1827-28), és számos más találmányát is. A szódavízgyártó készüléket 1826-ban azért szerkesztette, hogy rendtársainak mesterséges szénsavas vizet állítson elő. Az apparátust magyarul „savanyúvízi készület”-nek nevezte. A templom mellett található a bencés rendház jelenleg kollégium. A földszinten a jezsuiták egykori patikája napjainkban múzeumpatika. 1970-ben restaurálták freskóit, stukkóit, korabeli edényekkel rendezték be. Nevét Széchényi György püspökről kapta.

A római kortól kezdve ez volt a polgárváros főtere, itt haladt át az Aquincumba vezető út. A 14. században már szögletes piactér volt, közepén török kori börtönt tártak fel. Az épületek más-más korszakban épültek, mégis egységes hatást keltenek, ez alól csak a Lloyd épület kivétel, mely folyamatos bővítéseknek köszönhetően ma már uralja a teret. A 19. század végén a Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testület székháza volt, később művelődési ház lett, de a köznyelvben a mai napig megtartotta „Lloyd” elnevezést. Jelenleg a bencés gimnázium tulajdona. Az egykori piactéren tömeg szeme láttára fejezték le Korponainé Géczy Juliannát 1714. szeptember 25-én. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Az ifjú Széchenyi Istvánt 1809-ban 17 évesen nevezték ki a győri főszállásmesteri törzsbe főhadnagynak. Kitüntette magát azzal, hogy egy kis csónakon a franciák vonalán keresztül vitt üzenetet Komáromba a magyar seregeket vezető János főhercegnek. Beöthy Károly a Győri Közlöny hasábjain javasolta, hogy a Főteret róla nevezzék el, így a „legnagyobb magyarról”, halála után az országban először Győrben neveztek el közteret. A templom előtt, az egykori főtér közepén álló Mária oszlopot 1686-ban állíttatta Kollonits Lipót győri püspök hálából Buda visszafoglalásáért. Az emlékmű négy sarkán: Szent István, Keresztelő Szent János, Páduai Szent Antal, Szent Lipót; alsó részén Szent Rozália, a pestisesek védőszentjének domborműve látható.

A Kazinczy és a Czuczor utca szögletén álló sarokház zárt sarokerkélye a Széchenyi térre néz. A 18. század végén a Bezerédj családé, a 19. század első felében Ecker Jánosé volt. A színpártoló tevékenységéről és naplóírásáról ismert, széles látókörű Ecker több mint négy évtizeden át szolgálta a várost. Kisfaludy Károly osztálytársaként sokoldalú műveltséget szerzett a bencés gimnázium elődjében. 1836-ban eladta a vaskereskedését, s csak a közügyeknek élt. „Krónikás” melléknevét arról kapta, hogy 1823-tól 1852-ig naplót vezetett német nyelven, amelyben napi rendszerességgel lejegyezte a városi eseményeket. Sajnos, ezek közül csak az 1847 és 1850 között megírt kötetek maradtak fenn. Szerteágazó kapcsolatai voltak a zenei világban, a Győrben fellépő művészek közül sokakat vendégül látott házában is. Megfordult nála Strauss, Rubinstein, és Liszt Ferenc is. 1853-ban a ház Riesz Ignác tulajdonába került, itt születtek fiai, kik közül kettő is nemzetközileg híres tudós lett. Riesz Frigyes (1880-1956) egyetemi tanár, akadémikus, a 20. század egyik legnagyobb matematikusa, a funkcionálanalízis egyik megalapítója. Testvére, Riesz Marcell (1886-1967) matematikus, egyetemi tanár, ő Svédországban élt.

Jedlik Ányos utca és a Dr. Kovács Pál utca sarkán levő épületen látható az Aranyhajó cégér. A hajó három nagy vitorlájára Magyarország, Győr városa és I. András címere került. Restaurálása során a cégér belsejében megtalálták Schima Bandi írását, „Társadalmi erkölcscsokor a huszadik század négy első évtizedének virágoskertjéből” című súlyos korbírálatát. A Kovács Pál utca már a 15-16. században kialakult, egyik oldalának házai a középkori vár falához támaszkodnak. A régi hagyományokat felelevenítve alakították ki 2015-ben a cégérek utcáját, a modern alkotások Lebó Ferenc szobrászművész munkái. Az utca 5. számú házának falán emléktábla hirdeti, hogy ebben a házban szerkesztette az 1847- 1848-ban az első győri magyar nyelvű újságot Dr. Kovács Pál (1808-1886) orvos. Ő 1835-től élt Győrben, a város kulturális életének meghatározó alakja és a magyarosítási törekvések mozgatója lett. Petőfi Sándor verseiből 27 a Hazánk lapban jelent meg először, a költő többször megfordult e házban, melynek emlékét márványtábla őrzi.

Egyik lépcsőközön feljuthatunk a Káptalandombra, mely a régi középkori vár területe – erre ma is emlékeztetnek a keskeny közök, sikátorok. A régi papnevelde előtt elkanyarodva jutunk a 19. század elején átalakított késő gótikus műemléképülethez, mely egykori a püspöki udvarbíró háza volt. 1979-től, egy felújítást követően Borsos Miklós életmű-kiállításának ad otthont. Borsos Miklós (1906-1990), a modern magyar szobrászat nagy jelentőségű mestere Nagyszebenben született, családjával 1921-ben telepedett le végleg Győrben. Munkásságának jelentős darabjait Győr városára hagyta. Az épület homlokzatán dombormű és márványtábla idézi fel az 1944. április 13-i angolszász légierő bombázását. Győr a második világháborúban 24 légitámadást szenvedett el, melyek mérhetetlen pusztítást okoztak épületekben és emberéletekben. A múzeum közelében álló szoborcsoport fő alakja Szent Mihály arkangyal, fején sisakkal, bal kezében pajzzsal, jobb kezében lángpallossal. Lábával a legyőzött Luciferre tapos. A szobrot 1764-ben győrszigeti polgároknak kellett felállítaniuk büntetésül, „az ördöggel való cimborálás, káromlás, a katolikus egyház gyalázása” miatt.

A székesegyház déli oldalánál az Apor Vilmos püspök tere közepén találhatók a kora Árpád-kori, Szent Lázár plébániatemplom romjai. Építésének időpontját a 11-12. századra teszik. A győri püspökséget Szent István alapította. A székesegyházat minden valószínűség szerint Modestus püspök (1009-1037) ideje alatt építették román stílusban. A 13. század közepe táján és az azt követő évtizedekben több pusztulás is érte (tatárjárás, a cseh Ottokár támadása). A tatárjárás utáni javíttatását Omodé püspök nevéhez kötik (1254-1267). A székesegyház több lépcsős gótikus átalakításának része volt a Héderváry-kápolna építése 1404-ben. A török után a katonaság a nagyobb részét élelem- és lőszerraktárnak használta. Zichy Ferenc (1685-1743) püspök jelentős átépítéseket végeztetett, majd a következő nagyszabású munkák Széchenyi Miklós püspök idejében készültek (1901-1911). A templom szentélyét lezáró nyolcszögű apszisok helyett a ma is látható román stílusra utaló kör alakú apszisokat építettek, az oldalhajók külön tetőzetet kaptak. A II. világháború végén, 1945. március 29-én tornyára a németek gyújtó lövedéket lőttek, s a templom részben leégett. A győri székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. A Káptalandombon több helyen megtaláljuk Szent László királyunk emlékét. (Káptalandomb 3. sz. házán dombormű, a Bazilika mögött egész alakos Szent László szobor – Lebó Ferenc alkotása, illetve az országosan ismert Szent László herma.) A szent tisztelete a 18. században erősödött meg, amikor is az 1763-as földrengés során a hívek segítségéért folyamodtak hozzá. Azóta kis megszakítással a mai napig a herma hordozásával évente körmenetet tartanak Szent László napon.

A káptalandombon a római korban már biztosan volt település, előtte valószínű vízátfolyásos terület lehetett. Az 1-4. századig római katonai tábor volt e helyen, a vár alatt terült el a polgárváros, a canabé. A honfoglalás után Győr a várispánság egyik központja lett, ugyanakkor az elsők közt megalapított püspökség székhelye. Győr középkori történetére a Királyi-Győr és a Káptalan-Győr kettős hatalma jellemző. A vár jelentőségét mutatja, hogy a legenda szerint Koppány felnégyelt testének egy darabját itt a győri váron szegezték ki. A 11. században már állt a Püspökvár őse. Az eredeti tornyot a 14. században építették, a 15. században Nagylucsei Orbán püspök gótikus kápolnát ragasztatott hozzá. A Püspökvár bejáratánál álló bronzszobor – Lebó Ferenc alkotása (2012) – Boldog Apor Vilmos püspök emberi nagyságának, vértanúhalálának állít emléket. 1945 tavaszán, Nagypénteken a Püspökvár pincéiben befogadott menekülteket orosz katonáktól védelmezve érték azok a lövések, melyek halálát okozták.

A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.

Áttekintés

Nehézség: Könnyű
Értékelés:
Távolság: 1 km
Időtartam: 00:17:37
Szint emelkedés: 0 m
Szint csökkenés: 0 m
Frissítőpont: Van
Szintkülönbség:
Létrehozva: 2022.06.09
Megjelenések száma: 76
Megtekintések száma: 406
Győr Időjárás

Hasonló túrák

Egy utca, öt templom

Van egy hely Győrben, Győr-Újváros, ahol egymást érik a különböző felekezeti templomok. Öt templom, pár száz méter távolságban. Erre a kuriózumra a Karzat Színház Nonprofit Kft. évek óta sikeres programsorozatot épít (Öt Templom Fesztivál és Öt Templom Advent), emellett vezetett túrát is ajánlanak, ahol megismertetik a résztvevőkkel az egyes vallások hitéleti sajátosságait, azok építészeti vetületeit, valamint a kultúrák, vallások közötti békés, termékeny együttélés lehetőségét. Ha szeretnél többet tudni erről a témáról, keresd őket bátran! (https://ottemplom.hu/kapcsolat/)

Gyerekszemmel Győrben

Amikor tervezzük a családi kirándulást vagy nyaralást, gyakorta problémát okoz az, hogy olyan turisztikai attrakciókat találjunk, ahol mindenki, de legfőképp a gyerekek jól érezzék magukat. Győrben ezen többé nem kell aggódnod. Összeszedtük a legtutibb helyszíneket, ahol garantált az önfeledt időtöltés, az élményekkel teli kaland és az őszinte gyermekmosoly. Kell ennél több?

Élővilág, kultúra és száguldozás egy túrában? Csapjunk bele!

Kategorizálni szinte lehetetlen, de még elmondani is nehéz mennyi látnivaló és izgalom vár rád abban a két napban, mikorra ezen túra megállóit beütemezed. Az útvonal autóval flottul teljesíthető, és megfelelő kikapcsolódási lehetőség lehet a család összes tagjának. Az első nap során Győr lesz terítéken, ahol természeti értékekkel, interaktív eszközökkel, kulturális attrakciókkal és az állatvilág számos képviselőjével is megismerkedhetsz. A városban (Győr) számtalan szálláslehetőség közül válogathatsz, hogy teljesen feltöltődve vághass neki a másnapnak. Reggel felfrissülve, izgalmakkal telve vehetjük célba Csallóközt, legalábbis annak egy részét. A Dunatőkési vízimalom egy varázslatos környezetben elhelyezkedő épített látnivaló, a régió egyik gyöngyszeme. Utána nem maradt más hátra, mint ráfordulni a túra célegyenesére, és annak végén alaposabban górcső alá venni a Slovakia Ring központját.

Közelben lévő események

Gyárvárosi Családi Nap

Egy egész napos, családi szórakozásra szeretnénk felhívni a figyelmedet, ami augusztus 14-én kerül megrendezésre. Színpadi előadások, gyermekprogramok és különféle bemutatók várják az érdeklődőket. A belépés díjtalan.

Augusztus 20. GYŐR

Családi és gyerekprogramok várják az érdeklődőket e jeles ünnep alkalmából. A napunkat közismert előadók koncertjei teszik igazán feledhetetlenné. A belépés ingyenes.

Szent István Napok 2022

Öt helyszín, négy színpad és több mint, két tucat program A Szigetköz legnagyobb összművészeti fesztiválján. A Szent István Napokon minden augusztusban a kultúráé és a szórakozásé a főszerep.

SZENT ISTVÁN NAPI KENYÉRÜNNEP ÉS SZIGETKÖZI SZATYOR VÁSÁR

Családi programok és kirakodóvásár várja az érdeklődőket Dunaszegen, hogy együtt ünnepelhessük az államalapítás idei évfordulóját.

Államalapító Szent István király ünnepe

Államalapító Szent István király ünnepe   Dunaszerdahely, 2022. augusztus 20.   17.00 Ünnepi szentmise a Nagyboldogasszony oltalma alatt álló Szent György-templomban   18.30 Koszorúzási ünnepség a Szent István téren Vox Camerata kamarakórus, Fókusz Gyermek- és Diákszínpad, Bíró Emese és Bíró Eszter, Ex Libris díjas diákjaink előadásában a Nélküled   Köszöntő: Dr. Hájos Zoltán polgármester Ünnepi beszéd:  Kocsis Máté országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezetője   20.00 Tóth Gabi ingyenes ünnepi koncertje A Csaplár Benedek VMK előtti téren   A programok ingyenesek!  

Stewart Copeland

Nyáron, egészen pontosan augusztus 24-én Győr vendége lesz egy igazi rocklegenda. A városban lép fel Stewart Copeland a a Police alapító dobosa.JEGYEK:
4.900-18.900 HUF