Ajánló

Millecentenáriumi Emlékoszlop

Épített örökség

Magyarország, 9155 Lebény

A Damjanich utca és az Ady Endre utca találkozásánál lévő emlékparkban álló kopjafát – Bujtás László (helyi tanár) alkotását – a település önkormányzata állíttatta a honfoglalás millecentenáriumán, 1996 nyarán.

Nepomuki Szent János-szobor

Épített örökség

Magyarország, 9155 Lebény Hunyadi u. 1.

Levéltári dokumentumokkal igazolható, hogy Nepomuki Szent János szobra már 1780-ban is jelenlegi helyén, az akkori felső faluvégen állt. Egykor a Mosonba vezető út szegélyét díszítette, 1971 óta talapzatával a Hunyadi u. 1. szám alatti ház falába építve látható. A körülbelül 2,5 méter magas, festett szobor barna színű talapzatát a Szentlelket ábrázoló fehér galamb domborműve, a galamb feletti, barokkos csigavonalakkal és akantuszlevelekkel díszes középső részt egy ma már olvashatatlan feliratú, ugyancsak barokk jellegű címerpajzs díszíti.

Pálos Rendház

Épített örökség

Magyarország, 9155 Lebény Fő út 60.

A középkori alapokon nyugvó épület a helyi hagyomány szerint egykor pálos rendházként működött. A 17. században a jezsuiták tulajdonába került, akik 1700 körül barokk stílusban átépítették. Mai formáját egy 1766-os átalakítás során kapta.

Regner-kereszt

Épített örökség

Magyarország, 9155 Lebény

A Győrsövényház felé vezető út mentén álló kőkeresztet 1912-ben saját birtokán állíttatta Regner János lébényi gazda, egykori 48-as nemzetőr. A feszület három, felfelé lépcsőzetesen csökkenő nagyságú, fekvő téglatest alakú betonalapzata egy nagyobb, majd egy kisebb méretű, függőleges téglatest alakú kőhasábban folytatódik. Mindkettőbe feliratot véstek. Felállításának századik évfordulóján a kőkeresztet közadakozásból felújították.

Tájház

Gazdasági és kultúrális örökség

Szlovákia, 930 05 Bős Bažantia 20

A Békavár utcában megőrzött tájház 1985-ben létesült. A Városi Művelődési Központ gondozásába tartozik, a bősi elődök életkörnyezetét mutatja be, a hagyományokat ápolja.

Római mérföldkő

Épített örökség

Magyarország, 9155 Lebény Iskola köz 1.

Időszámításunk szerint 9-ben Tiberius, római hadvezér meghódította Pannóniát, s a Dunántúl – Pannónia provincia részeként – a római birodalom határtartományává vált. A 2. században a Lébényhez tartozó Barártföldpusztán a határvédelmi rendszer részét alkotó katonai erőd létesült. A régészeti feltárások során innen került elő az a mérföldkő, amely egykor az erőd mellett elhaladó út mentén állt. A kőoszlop a régmúlt idők emlékeként 1998 óta az általános iskola előkertjét díszíti.

Szent Antal-kápolna

Épített örökség

Magyarország, 9155 Lebény Fő út 36.

1891-ben született újjá az a ma is látható kápolna, melynek helyén már századok óta egy Páduai Szent Antalnak, a szegények és elnyomottak védőszentjének emelt templomocska állt. Az 1891. október 18-án fölszentelt épület főoltárán a Lourdes-i Szűz Mária szobra, az oltár fölött Szent Antalt és a gyermek Jézust ábrázoló ólomüveg ablak látható. A kápolna előterében Simon Mária adományából 1897-ben készült, a keresztút állomásait jelképező stációk állnak. A nyolc kis kápolna fülkéit Tirolban készült domborművek díszítik. A fenyőfából készült szoborcsoportokat 1977-ben a győri Molnár Pál, majd – a kápolna teljes felújításával párhuzamosan – 2003-2004 telén Bujtásné Völgyesi Lívia és Bujtás László restaurálta.

Szent Erzsébet-szobor

Épített örökség

Magyarország, 9155 Lebény Fő út 78

Az emlékművet Lébény önkormányzata emeltette Szent Erzsébetnek, a szegények és elesettek patrónájának a neki szentelt emlékév alkalmából. A süttői mészkő sziklatömbön álló szobrot Bujtás László (helyi tanár, képzőművész) készítette. A lépcsőn lefelé lépdelő Árpád-házi királylányt rózsákkal a kötényében ábrázoló alkotást s a körülötte kialakított emlékparkot 2007. november 29-én avatták fel.

Szent Flórián-szobor

Épített örökség

Magyarország, 9155 Lebény Templom tér

Egy 1780-ból származó feljegyzés már említi, s a korabeli községi térkép is feltünteti Szent Flórián szobrát, mely akkor a község régi főterén, az egykori Szent Margit-templom, s a templom szomszédságában épült plébánia mellett állt. Talapzatán az 1926-os évszám olvasható, ebben az évben került a főtérről jelenlegi helyére, a Szent Jakab-templom előtti térre. A vízbefúlás, valamint az árvíz és a tűzveszély által fenyegetettek patrónusát ábrázoló szobor két fő része nem azonos korú. A három méter magas, mészkőből faragott, hengeres oszlop 1780-ban már a község főterén állt. Szent Flórián alakját a szobor áthelyezésekor, 1926-ban faragták. Az emlékművet Turi György restaurálta 2008 nyarán.