A győri Nagyboldogasszony-székesegyházat a Győri egyházmegye főtemplomaként tartják számon. A város legősibb részén, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő Káptalandombon áll, a Püspökvárral szemben. A Püspökvár mellett a város legrégibb és legjelentősebb műemléke. Itt őrzik Magyarország egyik kiemelkedően fontos nemzeti ereklyéjét, a Szent László-hermát. A keleti tájolású háromhajós bazilika klasszicista homlokzatán nagyméretű félköríves ablakok láthatók, felül timpanon, sarkain vázák, mögötte a torony copf sisakjával. A főbejárat bronzkapuját Schima Bandi, győri iparművész készítette 1938-ban. A bazilika északi és déli oldalán vörösmárvány kapuzatok láthatók, amelyek 1774-ben készültek. A katedrálisnak 1997-ben II. János Pál pápa kisbazilika rangot adományozott.

Magyarországon egyedülállóan háromszoros búcsújáróhely a Szent István-kori székesegyház, mivel a Szent László-herma, a Könnyező Szűzanya-kegykép és Boldog Apor Vilmos sírja is itt található. A múzeum alsó termében a látogatók tablók és televíziók segítségével végigkövethetik a bazilika építésének történetét, legjelentősebb művészeti emlékeit. A régi páncélszekrényben kialakítottak egy vitrint, amely 500 év liturgikus kincseit őrzi. A győri püspökök és neves személyek sírkövei a falakon láthatóak. A felső szinten kialakítottak egy trón installációt, amelyen Szent László arcrekonstrukcióját mutatják be. A magyarországi Szent László-kultusz emlékei díszítik a falakat.

Lovagkirályunk hermája a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke, az egyetlen hiteles Árpád-házi királyábrázolásunk. Az ötvös remekmű a Bazilika Múzeumban (bazilika) tekinthető meg, a templom felső szintjén kialakított trón installáción pedig Szent László tudományos igénnyel készült arcrekonstrukciója látható. A falakat a magyarországi Szent László-kultusz emlékei díszítik.