Darnózseliben az 1800-as évektől éltek zsidó vallású emberek. A falu központként is funkcionált, hiszen imaház és temető is volt itt. Az imaház a Fő utcán volt, amit 1945 után lebontottak. A temetőt 1883-ban nyitották meg, ahol 1943-ig temettek. A község fiataljai (az "Új Tükör" Ifjúsági Klub, a KISZ Alapszervezet és a Szigetköz Táncegyüttes tagjai) 1984-1985-ben rendbe tették a temetőt, és azóta is gondozzák. Ezenkívül egy emlékfal is felállításra került a darnózseli és a szigetközi deportálások áldozatainak emlékére.

1929-ben kezdődött meg a templom építése Pavlovics Károly tervei alapján. Az egyhajós, egytornyú templom neogótikus stílusjegyekkel bír. 1930-ban szentelte fel dr. Serédi Jusztinián bíboros érsek, hercegprímás. A temetőkápolna templomhajóját Viczai Jánosné Hédervári Katalin kezdte el építtetni, azonban a befejezés fia, Viczai János nevéhez fűződik. 1703-ban szentelték fel a 18 méter hosszú, 8 méter széles, egytornyú, egyhajós barokk templomot. 1929-ben lebontották a templom tornyát és hajóját, és csak az apszis maradt meg. Majd 1965-ben az apszist felújították, és szemléletes módon jelölték a 17. századi barokk templom alapfalait.

A védett vadgesztenyefasor Lipótot és Darnózselit köti össze, hossza 2 800 méter.