Magyarország, 9022 Győr, Jedlik Ányos utca 3.
47.68941253, 17.63298959
Arrabona EGTC
Az esernyőt, ollót és késeket ábrázoló kovácsoltvas-ólomüveg alkotást 2005-ben a legjobb magyarországi cégérnek választotta egy szakértői zsűri. A Hoffmann család győri üzletének díszét Nyuli Imre tervezte, Csizmazia József kovácsolta, s Hefter László Ferenczy Noémi-díjas üvegművész öntötte végső formába.
Látogathatóság: Szabadon, korlátlanul látogatható
Csikóca Művészeti Műhely és Kiállítótér
Az intézmény 2010-ben nyitott meg Gyermekmúzeumként. A belső tereket a gyerekek igényeinek megfelelően rendezték be, a kiállításokat a kicsik magasságához igazították, kísérő szövegeket és ábrákat helyeztek el a látottak értelmezésének megkönnyítéséhez. A programok az egész családnak közös élményt nyújtanak. Az épület pincéjében a kiállításokhoz kapcsolódóan foglalkozásokat tartanak, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a műalkotások technikájával, a képző- és iparművészettel. A drámaterem és a kiállítás feldolgozását segítő játékok az interaktív foglalkoztató térben találhatóak meg. Szakképzett múzeumpedagógusok és képzőművészek segítségével el is készíthetik saját alkotásaikat az érdeklődők.
Kreszta-ház
A 17. századi műemléképület Kreszta János fűszerkereskedő háza volt, jelenleg Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életműkiállításának helyszíne. A kiállítás azért is értékes, mert a modern magyar kerámia megteremtőjének népi ihletésű szobrait, kisplasztikáit, dísztárgyait, valamint bibliai témájú kompozícióit az országban csupán két helyszínen, Győrben és Szentendrén tekinthetik meg a látogatók.
Frigyláda-szobor
A Gutenberg téren áll Győr egyik legszebb barokk kori emléke, a Frigyláda-szobor, melynek története igencsak mozgalmas. 1729-ben egy bigámiával és hamis névhasználattal gyanúsított katona az akkori jezsuita kolostorba menekült. A várőrség ezért ostromgyűrű alá vonta az épületet, megakadályozva ezzel a szökevény menekülését. A püspök azonban kiötlött egy tervet: mivel éppen úrnapi körmenetet tartottak, ministránsnak öltöztetette a katonát, hogy így menekülhessen társai elől, akik azonban mégis felismerték. A nagy kergetőzésben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. A szó szoros értelemben vett szentségtörés híre egészen a bécsi császári udvarig elért, és maga III. Károly király rendelte el, hogy ezzel a szoborral adózzanak Győr polgárai Isten bocsánatát kérve. És hogy miért épp a szövetségi ládát ábrázolja az emlékmű? A legenda szerint az összetört darabokat a ládába helyezték, amit gondosan lezártak, azóta pedig angyalok őrzik.