Szent László Napok

Az, hogy a Kisbodaki-ág elképesztő vizuális élményt nyújt a látogatóinak, nem is lehet vita tárgya. Most azonban kizárólag eme ágnak egyik legtitokzatosabb, legismertebb pontjáról, az Öregszigeti-tó felületét átszelő túravonalról fogunk pár szót ejteni. Gyakorlatilag teljes idő alatt csendes, veszélytelen vízen evezhetünk, ami irgalmatlanul fontos szempont egy kezdő csónakázónál. Remek kikapcsolódási lehetőség továbbá fiatalabb csoportok, és családok számára. Kissé megrettentően hangzik, hogy a tónak egy kijárata és egy bejárata van, azonban csak első hallásra vonakodnak tőle az emberek, később a mesés környezet minden belső gátlást felold. A desztináció aránylag távol fekszik a buzgó hétköznapok színterétől, ezt a helyet a természet szabályai uralják. Ebből adódóan fontos végig csendben maradni, esetlegesen ez lehet a kulcs, hogy megpillantsunk egy-egy vadállatot, ami ezen a terepen teljesen általános jelenség. Az erdei állatvilág számos képviselője lelt otthonra a tó környékén, mint például: szarvasok, vaddisznók, őzek, vízimadarak. A csónak mellett bevethető közlekedési eszköz a kenu is. Aki a tó felkutatására adja a fejét, számtalan internetes és megvásárolható térképet kaphat a tó pontos rajzáról, azonban ez messzemenőleg nem tudja pótolni egy szakképzett túravezető tudását, akinek jelenléte erősen ajánlott. A túrák általában a kisbodaki csónakkikötőből indulnak, majd ott is végződnek. Annak sem kell elkeserednie, aki inkább a szárazföldi turisztikai formákat részesíti előnyben, ugyanis az ártéri erdők útvonalai magas színvonalat képviselnek, teret nyitva ezzel a gyalogos, illetve kerékpáros túrázóknak.

Számos látinvalóvaló akad az útvonal közelébe, amely akár így egy egész napos kikapcsolodással is szolgálhat az erre jelentkező túrázok számára. Vágj bele te is!

Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány

A Britanniától Mezopotámiáig, a Földközi-tenger partvidékét teljes egészében meghódító Római Birodalom a legnagyobb kiterjedése idejében közel 6 000 000 km² szárazföldi területet tartott az ellenőrzése alatt. Egy ekkora kiterjedésű és ilyen változatos adottságú és kultúrájú birodalom védelme csak nagyon szervezett körülmények között volt lehetséges. Erre a védelemre szolgált a limes, a több ezer kilométeres, hegyeken és völgyeken átívelő határvonal, melynek a folyók vonalát követő változatát “ripa”-nak nevezték. A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott, a Ripa Pannonica nevet kapta. Nézd sorra, mely települések azok a területünkön, ahol a limes maradványai fellelhetőek! A túra során ne feledd, potenciális világörökségi helyszínen jársz, ugyanis a szakasz szerepel az UNESCO magyar világörökségi várományos helyszínek listáján.