Kerékpártúra
/ művészettörténet
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ művészettörténet
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ művészettörténet
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ művészettörténet
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ művészettörténet
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Arrabona EGTC
2019. augusztus 29.
Szeretnél időutazó lenni? Kíváncsi vagy, hogyan éltek, mivel foglalkoztak 100 évvel ezelőtt a falusi emberek? Ha belegondolsz, nem is volt olyan régen, lehet, hogy a dédszüleid is gyerekeskedtek már akkor. Mégis oly sokat változott a világ, ma már nem is tudjuk elképzelni a létünket villany, fürdőszoba vagy számítógép nélkül. Pedig a 100 évvel ezelőtt itt élt embereknek egyikben sem volt részük. Túránkon képzeletben visszarepülhetsz a régmúltba, és a kiállítások, tájházak, foglalkozások segítségével bepillantást nyerhetsz a korabeli vidéki életbe.
A Városi Honismereti Ház Somorja középkori okleveles emlékeivel, a város fejlődését szemléltető dokumentumokkal, továbbá a földműves, a paraszti háztartás, a kender megmunkálás és -feldolgozás legkülönbözőbb eszközeivel, valamint a halászattal kapcsolatos emlékekkel ismertet meg. 1987-ben a honismereti ház udvarában egy kenyérsütő kemencét is sikerült építeni, melynek segítségével bemutatható a hajdani kenyérsütés és lángossütés munkafolyamata. Csoportok számára interaktív aranymosó bemutatót is tartanak. 1982 óta a Városi Honismereti Ház is a Csallóközi Múzeum tulajdonában van.
Forrás és további információ:
A Békavár utcában megőrzött tájház 1985-ben létesült. A Városi Művelődési Központ gondozásába tartozik, a bősi elődök életkörnyezetét mutatja be, a hagyományokat ápolja.
Forrás és további információ:
17 tematikus egység alkotja az állandó kiállítást, mely hű és átfogó képet ad az itt élő emberek életéről. A földszinten régészeti és őslénytani, az emeleten pedig néprajzi és történelmi anyag látható. A Csallóközi Múzeum nem tartozik a nagy múzeumok közé, tevékenységét azonban országszerte ismerik, és külföldön is számon tartják. A múzeum nagy hangsúlyt fektet a népi iparművészeti emlékek feltárására és megmentésére is, előadásaival megismerteti az érdeklődőkkel a Csallóköz történetét, nevezetes személyiségeit, a régió népi hagyományait, népszokásait, a népi építészet emlékeit.
Forrás és további információ:
A régióban hajdan működő több száz vízimalom egyik utolsó hírnöke. Festőien szép környezetben, a Tőkési-ág partján található. A háromszintű hófehér épület hatalmas (több mint 6 méter átmérőjű) kerekével már messziről felhívja magára a figyelmet. A tőkési malom alulcsapós, parton álló vízimalom, mely elég ritka volt a Csallóközben. Jelenlegi alakját 1920-ban történt átépítésekor kapta. A negyvenes években őröltek benne utoljára. Jelenleg a vízimalmokról szóló állandó kiállítás tekinthető meg benne.
Forrás és további információ:
A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.
| Nehézség: | Közepes |
| Értékelés: |
|
| Távolság: | 60 km  |
| Időtartam: | 06:00:48  |
| Szint emelkedés: | 164 m |
| Szint csökkenés: | 21 m |
| Frissítőpont: | Nincs |
| Szintkülönbség: | 21m |
| Létrehozva: | 2019.10.04 |
| Megjelenések száma: | 6546 |
| Megtekintések száma: | 11738 |
Várak, kastélyok II.
Ki ne álmodott volna arról kiskorában, hogy egy hatalmas vár ura vagy egy előkelő kastély hercegkisasszonya? Ha az álmokat nem is váltja valóra, de a történelmi hangulatot megidézi ez a túra, melyen különböző korokban épült várakat, kastélyokat kereshetsz fel, s kis képzelőerővel a lovagok és úrihölgyek között érezheted magad.
Sokorópátka-Fenyőfő - kék
Számos látinvalóvaló akad az útvonal közelébe, amely akár így egy egész napos kikapcsolodással is szolgálhat az erre jelentkező túrázok számára. Vágj bele te is!
Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány
Ravazd-Erdei elágazás - zöld
Könnyed erdei túra minden korosztály számára a Ravazdi Erdészet területén. A településen barangolva rengeteg látványossággal találkozhatunk, ideális pihenőhely IV. Béla király kútja. Az elbeszélések szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla király Ravazd környékén pihent meg seregével és maga is ivott az itteni forrás vizéből.
Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány