-->

Arrabona EGTC

2019. augusztus 29.

Kíváncsi vagy, hol küzdött meg Napóleon serege a magyar nemesekkel, hol zajlott csata a kora középkorban a magyar trónért, vagy épp harcolt-e II. Rákóczi Ferenc a megyénkben? Túránk során választ kaphatsz arra is, miért jelentős őseinknek a keleti frank sereg felett aratott győzelmével végződött pozsonyi csatája, és Győr miként adózik a világháborúk hősei előtt. Kalandozás térben és időben. Tarts velünk, hagyd, hogy megérintsen a történelem!


Túra tervezés

A győri csata (Kismegyer, 1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek rész. A magyar vereséget nem a vitézség hiánya, hanem a francia túlerő és a hadvezetés hibái okozták.  

Az emlékművet a csata helyén állították fel az itt elesett hősök előtt tisztelegve. A magyar, német és francia nyelvű emléktábla tanúsága szerint a nemesi felkelés oldalán 39 600 fő harcolt a francia császár 40 ezer fős seregével szemben, a két oldalon elesett vitézek száma: 3 031 fő. A kiterjesztett szárnyú bronzturul harci kellékek halmán, a négyszögletű, süttői szürke mészkőből készült hatméteres kőobeliszk tetején áll, az emlékmű négy sarkánál egy-egy kifelé fordított, a komáromi várból hozott ágyú látható. 

Forrás és további információ: 

https://mult-kor.hu/20100512_keves_volt_a_magyar_nemesseg_napoleon_ellen 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%91ri_csata  

https://www.kozterkep.hu/~/18343/Kismegyeri_csata_emlekmuve_Gyor_2010.html 

A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehető időben zajlott a mai Pozsony (korabeli írásokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) alatt. A kora középkor egyik legjelentősebb ütközete volt. A honfoglaló magyarok 895-896-os bejövetele után a magyar fennhatóság területe nyugat felé 907-re már megközelítette a mai Ausztriában lévő Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő katonai csapást mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse, vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Fejedelemség és Pannónia területéről. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, és a magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig. A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háborúnk.  

A győrsági Polgárság Civil Egyesület a pozsonyi csata 1110. évfordulója alkalmából, 2017-ben avatott emlékművet, melyet Kiss Péter győri képzőművész készített. 

Forrás és további információ: 

http://mek.oszk.hu/14600/14671/14671.pdf 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsonyi_csata 

Az emlékkő felirata: "Állítólag erről a helyről nézte II. Rákóczi Ferenc 1704-ben Forgách kuruc és Heister labanc generálisok seregeinek viadalát a koroncói síkon. Ezen helyet Kisbarát és Csanak községek jelölték meg a nagy fejedelem emlékére 1941-ben.". 

Bizonyított tény, hogy a fejedelem nem járt a helyszínen, viszont Bottyán János kuruc tábornok 1707-ben igen. Az emlékkő helyén az 1700-as évek elején még erdő volt, amit a szőlőművelés részére kivágtak egyetlen szilfa kivételével, amely az 1930-as években kipusztult és kivágtak. Helyén áll a kő, a kopjafát később állították.  

Forrás és további információ: 

https://www.kozterkep.hu/~/5245/Rakoczi_ko_es_kopjafa_Gyor_Menfocsanak_1941.html 

1044. július 5-e a ménfői csata néven került be a magyar történelembe. Ezen a napon, ütközött meg a III. Henrik (német császár) által támogatott Péter (volt király) és Aba Sámuel (az akkori király) serege a királyi trónért. A küzdelem III. Henrik és Péter győzelmével ért véget. A csata után „veszett német”-nek nevezték Ménfőt.  

1994-ben a temetőparkban feliratozott márványtömböt állítottak, mely Ménfőcsanak történetének jelentős eseményeit idézi, így a ménfői csatát is. 

Forrás és további információ: 

http://kitud.kkmk.hu/web/guest/wiki/-/wiki/Main/Gy%C5%91r-m%C3%A9nf%C5%91csanaki%20eml%C3%A9khelyek 

Győr egyik legcsodásabb helyén, a Radó-szigeten, a Rába kettős híd átvezető útjának déli oldalán található az I. világháborús hősi emlékmű, mely Horvay János szobrászművész 1936-os alkotása. Az emlékművet 1938. július 3-án avatták fel. A kegyeleti avató ünnepséget este tartották, hogy a megvilágított emlékmű teljes pompájában ragyogjon. A katonai tiszteletadás mellett felavatott emlékművet Albrecht királyi herceg leplezte le, és ő mondott ünnepi beszédet is. A Magyar Hősök Emlékünnepén minden évben itt tartanak megemlékezést és koszorúzást. 

Forrás és további információ:  

http://gyor.varosom.hu/latnivalok/szobrok/I-vilaghaborus-hosi-emlekmu.html 

A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.

Áttekintés

Nehézség: Közepes
Értékelés:
Távolság: 40 km
Időtartam: 04:02:28
Szint emelkedés: 380 m
Szint csökkenés: 83 m
Frissítőpont: Nincs
Szintkülönbség: 83m
Létrehozva: 2019.10.04
Megjelenések száma: 3135
Megtekintések száma: 532
Győr Időjárás

Hasonló túrák

Écs-Sikátor - piros

Écs mély vízmosásokkal szabdalt dombvonulataitól indulunk a Bakony irányába. A túra során rengeteg lehetőségünk nyílik az érintett települések megismerésére, a természet adta szép tájakban gyönyörködni.

Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány

Nyalka kör - sárga

Egy rövid körtúra alkalmával megtekinthetjük a szomszédos települések, Pannonhalmát, Pázmándfalut és Nyalkát körülölelő csoádálatos tájat.

Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány

Győrszemere-Sokorópátka - zöld

Enyhe dombokkal és hosszan elnyúló hátságokkal tűzdelt területen tekerhetünk a Sokorói (Pannonhalmi)-dombvidék nyugati vonulatain.

Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány

Közelben lévő események

Jelenleg nincsenek közelben lévő események

Kommentek

Jelenleg nincsenek kommentek