A templom 1863–1883 között készült el egyszerűsített neoromán stílusban. Mennyezete sík, érdekes felfüggesztéssel megoldott, záródása sokszögű, tornya – amely csupán 1938-ban épült a templomhoz – kissé meghaladja a főhomlokzat síkját. Márvány keresztelőkútja 1883-ból, orgonája 1903-ból, neoklasszicista, Besztercebányán készült főoltára 1933-ból való.

A tér helyén egykoron egy nádfedeles házsorral határolt tó állt. Később a tó fokozatosan betemetődött, s egyben elhanyagolt területe lett a városnak, mígnem az 1930-as évek végén új parkot alakítottak ki a területen, ahol ma a Mártíremlékmű és a Szent István-emlékmű is megtekinthető.

1991 októberében Dunaszerdahely egykori zsidó közösségére emlékezve avatta fel az emlékművet, egy a tízparancsolatot széttörni, felégni láttató kőtábla-torzót, amely alatt az egykori áldozatok lábnyomait láthatod.