Héderváron 1863-ban volt nagy pestisjárvány. Valószínűleg ekkor emelték a pestisszentek (Szent Sebestyén és Szent Rókus) szobraival, valamint a Kisdedet tartó Szűz Máriával díszített oszlopot. 1997-ben, a millecentenáriumra helyezték át a Kossuth utcáról a Szent Rozália parkba. A talapzaton az Esterházy és az egyesített Viczay-Héderváry címer látható, alattuk Krisztus szenvedésének eszközei. Barokk stílusú, műemlékvédelem alatt áll.

A polgármesteri hivatal előtti téren álló államalapítási emlékmű a falu szülöttének, Borbély Károly festőművésznek és Horváth Péter iparművésznek az alkotása. 2001-ben a falunap keretében avatták fel. Kő talapzaton áll a hét krómacél zászló, mely a Kárpát-medencében letelepedő hét honfoglaló törzset jelképezi.

A kocsányos tölgy Hédervár egyik jelképe. Minden bizonnyal ez Magyarország egyik legidősebb fája. A néphit szerint már ezeréves, s annak idején Árpád fejedelem a törzséhez kötötte a lovát, amikor seregeivel 907-ben itt pihent meg a pozsonyi csatába készülvén. A fa törzsén látható forradást a kötőfék nyomainak vélik.